2009. augusztus 14., péntek

Újra itt/hon

London:

tegnap éjjel (alvás helyett) a Discovery-n néztem a törpe-család életéről szóló dokumentumfilmet, és abban az apa azt mondta: Rájöttem, hogy a sírás nem a gyengeség, hanem az erő jele. Ha ez igaz, akkor ma reggel a reptéren csak icipicit voltam erős.

A repülés alatt az olvasottaktól eltérően igenis kaptunk kaját, de addigra már megettem a pékségben vásárolt sajtos perecet, így nem kértem a szaros szendvicsüket. A gépen együtt utaztam Gera Zolival (válogatott focista és Angliában játszik) és családjával. A kislánya olyan 1,5-2 éves, pont egy sorban ültünk, és leszállásnál édes volt, mindenkinek integetett és mondta, hogy pápá:)

Az 5-ös terminálnál unalmasabb hely kevés van. Persze nyitott itt boltot a Harrods, a Bulgari, a Tiffany, meg a hasonlóan olcsó üzletek, van kismillió parfüm-, csoki, és kajabolt, de persze a szegény Shetlandra utazóra nem gondoltak. Egy darab pulcsim van, és a kabátomat is kidobtam hazafele menet, naivan azt gondolván, hogy augusztusban lehet otthon télikabátot kapni. Hát nem lehet.

Van kis uticsomagom, amit Zille adott tegnap, egy Waffelini, egy mogyorós-mazsolás valami, meg egy palack víz. Ezzel, meg az éjfélkor sütött májjal elleszek egész nap.

Ja, a londoni biztonsági ellenőrzésnél láttam egy helyes LLLlányzót, ott sertepertélt, ahol a csomagokat röntgenezik, reméltem, hogy sípolok a kapunál, és majd ő vizsgál meg, nincs-e nálam a melltartómba rejtett robbanószer, de most először sajnáltam, hogy nem sípolok.

Időközben megérkeztem, a szobámat majd holnap lefényképezem, picike, de tiszta, és egyelőre nincs benne gardróbszekrény. Tanyaék most akarnak venni egyet. A WC sem működik, holnap reggel jönnek szerelni. Mire ideértem, fájt a fejem, de persze beszélgetni kellett a háziakkal, meg megkérdezni, mi hol van. Legszívesebben rögtön lefeküdtem volna, mert olyan furán éreztem magam, meg kell állapítsam, hogy sok volt ez az egy hónap otthon, nehezen tudok visszaállni, szerettem volna egyedül lenni és sajnálni magam, és miközben a kocsmában üldögéltem az urammal, Dave-vel, valamint Tanyaval és Normannal, sikítani szerettem volna és elrohanni jó messzire (mondjuk Kispestre), de aztán megnyugodtam Mr. Smirnoff segítségével.

Kaptam leveleket is, az egyikben a bizonyítványom van, nem igazán értem, miféle számokat irogattak rá, de még csak futólag néztem át. Egy másik levél az önkormányzattól jött, ahova jelentkeztem egy állásra még mielőtt hazamentem. Állásinterjúra hívtak, augusztus 3-ra. Pf, fenébe. Holnap bemegyek hozzájuk és elmagyarázom a szitut. Nem hiszem, hogy lesz belőle állás, de én már annak is örülök, hogy behívtak. Csak el ne hasaljak az "erkölcsi bizonyítvány" részen, haha:)

Ja, és megnéztem a jövő évi, illetve a most szeptemberben kezdődő tanév órarendjét, és már egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt a második évet is meg akarom csinálni. Baromi unalmasnak hangzó tantárgyak vannak: Üzleti adózás; üzleti kultúra és stratégia; üzleti jog; személyes hatékonyság fejlezstése (ez mi a fene lehet?)... Na, majd kiokoskodom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése