2011. augusztus 31., szerda

Celebspotting

Először Steinmetz Ádámot láttam a Batthyány-n egy kis utcában üldögélni. Pár nappal később Nacsa Olivér csengetett épp befele, amikor mi jöttünk ki. Marcsi előzékenyen meg is kérdezte, hogy be akar-e menni, de nem akart ("No."). Újabb 2 nap elteltével megint láttam Steinmetz Ádámot, épp rohantunk haza ledobni a cuccokat és továbbrohantunk. Úgy döntöttem, hogy akármennyire is nem vagyok autogramkérő típus, egy olimpiai bajnok azért más. Otthon felkaptam a Kemény könyvet (itt írtam róla), megjegyeztem, hogy SÁ képe a 192. oldalon van, és kissé megszeppenve, szinte bocsánatkérően odaoldalaztam hozzá:
-Jó napot kívánok, kérhetek egy autogramot?
SÁ rámnézett, majd a könyvre:
-Ön mindig magával hordja ezt a könyvet?
Aztán megkérdezte a nevem, én meg annyira kezdő vagyok ebben a témában, hogy nem értettem, az miért kell neki. Végül tök hülye módon a teljes nevemet mondtam, nagyon zavarban voltam.
free counters
Free counters

Dinnye

Szomorúan kell megállapítanom, hogy hiába egészben hoztuk a dinnyét otthonról, azért a 4 napos utaztatás nem előnyére változtatta az ízét és az állagát..
free counters
Free counters

2011. augusztus 30., kedd

Eddigiek, 4., egyben befejező(?) rész

Régen volt 20-a, azóta történt egy s más. Most épp az uccsó hajón ülünk (Skóciából É-Írországba), fél 9-kor kötünk ki. De még az otthonlétről egy kicsit: kipucolódott a laptopom ventillátora, voltunk fallabdázni, a Kopaszi-gáton, cuki gyerekeket és kiccsaládjukat látogattuk. A meglepi kirándulás Egerbe vitt minket, majd utána a Szalajka-völgybe. Asszem rossz napon mentünk, a csütörtök-péntek volt a legmelegebb, rekorddöntő, gatyarohasztó, kiállhatatlan, satöbbi. A végéig nem is mentem el, Marian felküzdötte magát a barlangig, de mondta, hogy jobb, hogy nem mentem. Pénteken Esztergomba mentünk a komáromi Monostori-erődön keresztül. Ez utóbbi nagyon tetszett, olyan jegyet vettünk, amiben az idegenvezetés is benne volt, és szerencsére rajtunk hármunkon kívül más nem volt erre kíváncsi. Mondjuk Marcsival néha így is rohannunk kellett Laci meg a muki után, biztos pasis dolgokról dumáltak. De ha a tudor nem lett volna, sose tudunk meg egy csomó érdekes infót, meg csak járkáltunk volna körbe-körbe rohadt nagz hodályokban, nem tudva, mit mire használtak, és mit kell nézni. Esztergomra nem nagyon jutott idő, én itt is feladtam, a Bazilikához már nem mentem fel. Visszafele Marian meg én szárnyashajóval jöttünk, Laci kocsival.
Este úgy döntöttünk, hogy egymás utáni két nap kirándulni menni az őrmesterrel, ráadásul ilyen melegben, nem egészséges. Jövőre máshogy lesz.
Hazafele Amszterdamig kellett eljutnunk, onnan jöttünk át Newcastle-ba hajóval. A hajó asszem 9 emeletes volt, a mi kabinunk a 2. szinten volt, az autók alatt. Ebből következik, hogy minden hullámot, lökést éreztünk, nem mertünk enni se, de talán nem is tudtunk volna, mert a klotzóra kimenni (3 lépés) is kihívás volt. Így a priccsen fekve vártuk a reggel 10 órát (17 órás volt az út). Nem tudom, hoy még mindig ezt érzem-e a fejemben, meg Marian is, vagy csak megfáztunk, de olyan nyomi hangulatban vagyunk. Órákkal a hajóút után is kacsázva jártunk pl. a benzinkúton. 
Forrás



free counters

2011. augusztus 21., vasárnap

Eddigiek, 3. rész

Tegnap valaki megkérdezte, mit csináltunk a héten, merre jártunk, kivel találkoztunk. Nem tudtuk felidézni. Egy-egy nap még valahogy eszünkbe jutott, de a teljes program nem. Csak azt tudom, hogy brutális mennyiséget mászkálunk, voltunk a Velencei-tónál; apukám meghívott ebédre; vettünk jegyet a szárnyashajóra Esztergomból Budapestre, tegnap megnéztük a tüzijátékot, ma fent voltunk a Várban a Mesterségek Ünnepén. És most összezuhanva pihegünk a hűs lakásban.
Vili szobra a Duna-parton

Légiparádé

Tüzijáték háztetőről

Mesterségek Ünnepe a Várban

Kilátás valahonnan a Várból
Az augusztus 20-ai program amúgy durva volt, nem is tudom, miért indultunk el itthonról. Ja, de. Ingyenes volt az Országház, oda elmentünk, onnan elsétáltunk a Lánchídig, át a hídon, és vissza a Batthyány-ra. Apám, ennyi embert! És ez még csak kora délután volt, 30 fokban. Mindenki tudja, hogy ilyenkor a belső kerületek utcái le vannak zárva, ennek ellenére egy csomó kocsi tülekedett, és persze dudáltak, meg türelmetlenkedtek, hogy nem jutnak előre, mégis mire számítottak?
free counters
Free counters

2011. augusztus 15., hétfő

Eddigiek, 2. rész

Kicsit helyrepofoztam az előző bejegyzést, bántja a szemem a nem sorkiegyenlített gépelés. Ma vettünk T-Mobile-os feltöltős mobilinternetet, bár előtte voltunk a Vodafone-nál, de nem bírtuk kivárni, míg sorra kerülünk, bár ingyen kávét is felajánlottak, kár, hogy nem iszunk. A Telenor meg vicces, Marian megállapította, hogy olyan betárcsázós mobilnetük lehet, mert 10e ft a cucc, amiből 3000 lenetezhető, de pluszban még percenként 5 ft-ot levon. Tornóczky Anita halhatatlanjával élve: És ezt így hogy? A T-mobilos csak 6000 volt, ebben benne van 1 giga ajándék forgalom plusz 2000 forint lenetezhetőség (ezt a szót tuti én találtam ki, hívjatok csak Kazinczyné-nak/nek.)
A Batthyány térnél lakunk, Marian nem tudja eldönteni, hol vegyünk lakást, nagyon megtetszett neki ez a környék, hogy 5 perc alatt a metrónál van, és a belvárosban, közel a Mammut (ami egy labirintus), de mi lesz akkor a kertbe kiüléssel, és hol parkolja le a kocsit? Azt mondta, vegyünk itt is, meg Kispesten is...Az, hogy jelenleg egy negyed lakásra sincs pénzünk, a legkevésbé sem zavarja.
Eddig vásárolt könyveim:
Schobert Norbert: A kövér ember nem bűnös (igen, ezt még azelőtt vettem, hogy találkoztam apámmal, akinek az első mondata az volt: "De jól meghíztál tavalyhoz képest." Pedig mondhatta volna azt is, hogy milyen szépen meggyógyult az arcom tavalyhoz képest, de biztos csak én vagyok túlérzékeny.)

Marian, mivel jóindulatú, Balaton-parti képeket küldözget MMS-en haza, és csodálkozik, ha ezt a választ kapja: BITCH. Most kültéri hőmérsékletet mutató oszlopot keres, ezen ma 37 fok volt, hogy ezzel bosszantsa a belfasti rokonokat.

A weboldalt megszüntettem, állandóan megtámadták, én pedig nem értek a webvédelemhez, az érdeklődők vásároljanak gitárt az Ebayen, aztán amikor majd gazdag cég leszünk, felfogadjuk Steve Jobs-ot.
free counters

2011. augusztus 10., szerda

Eddigi összefoglaló

Szerbusztok rádió-olvasó gyerekek, már biztos hianyoltatok. Szeretnem azt írni, hogy a magyar tenger partjáról írok koktélt szurcsolve, de a zigassag az, hogy ugyan Balcsin vagyunk, de fú a szél, így agyban heverve gepelek. És persze telefonrol, mert a laptopot Pesten (azaz Budán) felejtettuk.
A hazaut lassú volt, a londoni körgyűrű egy szakasza le volt zárva baleset miatt, plusz úton folyó munkák, lezárt sávok, csigalassu haladás. Németországban ugyanez, 3x. Vagy baleset, vagy utjavitas, vagy eső, vagy sötétedés. Nem csoda, hogy csak Bécsig jutottunk, aztán úgy döntöttünk, hogy inkább keresünk egy szállodát éjszakára. Aztán reggel felulbiraltuk a GPS-t, "à, nem is arra kell menni", be is vitt minket Bécsbe, ahol útfelújítások okozta dugóban kerültünk.
Aztán amikor tegnap Balatonra jövet (1 óra vezetés) megelőzött minket 2 villogó lampaju és szirénázó tűzoltóautó, sejtettük, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni. Újabb baleset, szerencsére ahogy néztem, senki nem halt meg, és 20 perc után mehettünk tovább.
Ja, és a legjobb, parkoló büntetést kaptunk... Kiváncsi vagyok a velemebyetekre: először mobilparkolni akartunk, SMS-ben elküldtem a rendszámot, "üzenetét nem tudjuk értelmezni"- jött a válasz. Oké, gondoltam, külföldi rendszám, biztos azért, de akkor is, micsoda hülye korlátolt rendszer ez. Ezután kicsoszogtam a parkolóórához, láttam, hogy kártyával is lehet fizetni, kircsi. Kártya betesz, kiírás: rossz kártya. Apró nem volt nálam (előző este érkeztünk), megláttam egy parkolóőrt, odabattyogtam, "jó napot kívánok", mire ő totál pánikba esett és hadarni kezdte: nem én dolgozom itt, ez a kollégám körzete, mindjárt jön. Mondom oké, azért kérdezni lehet? Eloadtam, hogy mi történt, és hogy csak papírpenzem van, bólogatott, majd közölte, hogy igen, hat váltani kell. Megkérdeztem meg, hogy tőle nem vehetek-e jegyet, persze nem. Itt mar beragtam, és mivel dolgom volt, elindultam. Két órával később, mire visszaertem, naná, hogy ott volt a csomag a kocsin. Nem akarom kifizetni, mert úgy érzem, én mindent megtettem azért, hogy fizessek a parkolásért, nem rajtam múlott. Szerintetek?

2011. augusztus 3., szerda

Spam

Ahogy a művelt északír mondja: Fuck me, 452416 spam email a Bejövő üzenetekben. De miért én????
free counters
Free counters

2011. augusztus 1., hétfő

Agyam eldobom

Most voltam a munkakerülő irodában, interjún. Be kellett mennem, mert a tanácsadóm szerint (de asszem már írtam erről) más lett az irodájuk meg a GAP NI között közvetítő cég. Az nem érdekes, hogy én már benne vagyok a programban, vagy lehet, hogy ide is elért OVi keze, és már itt is visszamenőleges hatállyal érvényesek bizonyos szabályok. Ott voltam pontosan, a recepción a faszi azt mondta, hogy üljek le, majd hívnak. Nem nagyon figyeltem az időt, mert játszottam a telefonon, csak fél óra múlva néztem fel, hogy még mindig nem hívtak. Elkezdtem cirkálni, hátha elkapok valakit, sikerült is, ez a valaki megkérdezett még valakit. A második emberhez odamentem (addigra már 3/4 órája vártam), ő meg kicsit (azért annyira nem) sajnálkozva közölte, hogy lekéstem az interjút. Mondom anyád, bazmeg, itt várok 45 perce és nem hívott senki. Hát ő megérti, de blablabla. Mielőtt leordítottam volna a fejét, inkább rászálltam a recepciósra, hogy milyen fasz tanácsot adott, na, ő már segítőkészebb volt, vagy csak látta az arcomat, és megijedt tőlem. Odahívott egy kitetovált, nagydarab "munkatársat", aki tényleg nagyon kedves volt, és elmagyarázta, hogy igazából nem érti, hogy miért kellett bejönnöm, merthogy már a programban vagyok, majd megbeszéli a tanácsadómmal (aki persze ma nem dolgozik), és felhívnak.
Ezek után még le kellett volna mennem a földszintre intézkedni, de benéztem, rengeteg ember, nekem meg időpontom volt a kozmetikusnál, úgyhogy pá, majd jövök máskor.

A másik, amin felb.sztam az agyam ma (én kérek elnézést a káromkodásokért), pár hónapja jelentkezett egy új mini gitár beszállító, jónak is tűntek, az árak is jók voltak, rendeltem egy pár gitárt. Mutatom, bal oldalon a katalógusukban szereplő kép, jobb oldalon a keserű valóság (bocs, jó szar képeket csináltam...):



erről ráadásul kiderítettem, hogy egy másik cikkszámú gitár, nem az, amit rendeltem...


free counters
Free counters