Csak röviden

Elmúlt hetekben: Ikeaban polcok vásárlása; összeszerelés; gitárok felpakolása; rendezése; fényképezése; fényképek weboldalra feltöltése 2 méretben; weboldal baszkurálása; gitárok és fadobozok ajánlgatása Belfastban, Lisburnben és Dublinban; Dublinból jövet minimum 3x eltévedés; frusztráltság; fáradtság; kurva eső; alvás; magyar ételek főzése->Marian elalélása; foci vb; Wimbledon; vezetés; lakáskulcs otthon hagyása-> kocsiban üldögélés másfél órán keresztül, amikor szomszéd beenged; este focizás parkban, majd 11-kor természeti biszbasz megtekintése eltévedéssel fűszerezve mobil, ital nélkül, alacsony benzinszint mellett, kis parázással körítve; most pihenés.

Farba

Amivel ugye most előállok, legalábbis ami a céget illeti. Eddig nem sok infót csöpögtettem, de tessék csak olvasni. Valamikor év elején alapítottunk egy kft-t, egyelőre kétféle termékcsoportunk van, az egyiket itt találjátok:

http://handigifts.co.uk/

A képek városonként cserélhetők, így reményeink szerint az Egyesült Királyságot hamarosan elárasztják a kis fadobozok.

A másik csoport a gitárok. Na nem igaziak, hanem olyan 25 centis minik, amik mondhatnám, hogy megszólalásig hasonlítanak az eredetiekre, de ezek néma gitárok, ajándéknak kitűnők, mert picik, kis helyen elférnek, és nem verik fel a szomszédokat.

http://miniatureinstruments.co.uk/

Gitárból egyelőre 1200 hever dobozokban a nappaliban, hamarosan érkezik még 600, vagyis készlet van, már "csak" vevőket kell találnunk.

Családi kör

Hát a múltkori bejegyzés óta nem javult a Phillips család anyagi helyzete és akkor még finoman fogalmaztam.  Barry, ahogy Marian sejtette, eladta az ékszereket, sőt, a házat is! Igaz, az utóbbit még nem sikerült kideríteni, hogy hogyan, mert a ház nem az ő tulajdona. Egymásra mutogatnak az ügyvéddel, de egyiknél sincs a tulajdoni lap. Most a lánytesók végre a sarkukra álltak, és kidobták a házból ezt a hülyét, 5 napot kapott. Persze vinnyogott, hogy nincs hova mennie, meg kért pénzt, tejre, persze. Nincs már semmi bevétele, a többiek mindent letiltottak, így kezd kijózanodni, de annyira nem tűnik úgy, hogy megbánta volna.

Most volt a második vezetésem, Tony megint leszúrt párszor, de a végén mondta, hogy min kell és fogunk javítani, és hogy a többi az nagyon jó. Ma rükverceltünk is, és gyönyörűen beálltam a parkolóhelyre, míg mellettünk beparkolt egy nő, simán ráparkolt a fehér vonalra, amivel 2 helyet foglalt el. Látta, hogy milyen szépen csináltam a manővert és megtapsolt:) Mire Tony kiszólt neki: Önt is megtanítsam, hogy kell ezt csinálni?

Bloody Sunday

Próbálok dolgozni, ugyanis megérkezett a gitárok egy része (majd fellebbentem a fátylat, hogy mi is ez a gitár-biznisz, de nem most), de a tévében az ún. Bloody Sunday (Véres Vasárnap) vizsgálatának eredményéről van szó már vagy egy órája. 1972-ben Derryben (a koronához hű protestánsoknak Londonderry) a hadsereg lelőtt 14 tüntetőt (köztük 6 gyerek), és megsebesített 14-et, majd azzal védekezett, hogy a vonulók felfegyverkezett IRA-sok voltak. Most, 38 évvel később egy 5000-oldalas jelentésből kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz, az emberek fegyverelenek voltak, semmi nem igazolta a hadsereg tettét. David Cameron min.elnök "mélységesen sajnálja" az "egész kormány, sőt, az egész ország nevében". Az áldozatok rokonai az önkormányzat épületében gyülekeztek, hogy elolvassák a jelentést, és meghallgassák a min.elnök televíziós beszédét. Mutatták az épület előtt összegyűlt több ezres tömeg reakcióját, amikor Cameron kimondta a "mélységesen sajnálom" mondatot, nagyon megható volt, tapsoltak, sírtak, 38 év után igazságot szolgáltattak nekik.

Mariannak is mondtam, amikor telefonált, de ő valami mással van elfoglalva. Asszem már írtam, hogy apukája otthonban van, és abban a házban, ahol a család felnőtt, most az egyik báty, Barry lakik. Rövid absztinens időszakok után mindig elkezd inni, most is, ami nem lenne baj, az ő gondja, de... Ez a f.sz több tízezer fontot költött el a fogadóirodában, meg piára, Marian attól tart, hogy a családi ékszereket is eladta, márpedig abból a félretett pénzből fedezték az apa otthon-költségeit. Már tartoznak az intézménynek és nem hinném, hogy bármelyik testvérnek lenne hirtelen 5000 fontja, hogy kifizesse az adósságot. Szerencsére a többi tesó is annyira berágott, hogy ki fogják dobni a faszit a házból és eladják, hogy fedezni lehessen a károkat. De amíg John bácsi él, addig erre persze nem fog sor kerülni. Marian idegességében elment és vett egy focilabdát, lehet, hogy a bátyja fejét képzeli a helyére és erősen rugdossa.

Egy könyvtáros élete

Ma Mariant rasszizmussal vádolta egy fekete fickó a könyvtárban, mondván: "csak azért beszél velem így mert fekete vagyok." Azt kellett volna mondania Mariannak, hogy:

"Én, rasszista? Én egy alacsony, meleg, fekete, ezért nagyseggű, katolikus nő vagyok, én mit szóljak?" (Marian felmenői között van fekete.)

Éjszakai Belfast

Most értünk haza egy kis esti vezetésből és megnéztük a várost éjjel. Próbáltam lefotózni a pár nappal ezelőttieket, inkább kevesebb, mint több eredménnyel. Hideg, szeles idő volt, és a gép sem akarta a kontúrokat tudomásul venni.

Végre vezetés!

Ma hajnali fél 9-kor ébresztett egy autósiskola, akiknek szombaton írtunk (azaz Marian, már titkárnőként alkalmazom), és csütörtökön lesz az első vezetésem! Juhééé! Alig várom! Tegnap ugyan (meg előtte sokszor) voltunk vezetni, de Marian nem akar/mer forgalomba engedni. Nem is értem, miért, tegnap is csak egyszer fullasztottam le a motort a kereszteződésben. A lényeg, heti 1*2 órát fogok vezetni, és pár alkalom után meg tudja mondani az oktató, hogy hány órára lesz szükségem. Tegnap egy kicsit besz.rtam, mert azt írják, hogy olyan 30-40 óra kell, az meg rengeteg pénz, főleg úgy, hogy a munkanélküli iroda levelezésben áll velem, de pénzt azt nem küld. Kaptam egy levelet, én hülye becsületes, amiben 5 oldalon keresztül tesznek fel kérdéseket az általam részben tulajdonolt épülettel kapcsolatban. Marian mondta is, hogy jobb lett volna hazudnom róla, ahogy minden normális ember teszi. Plusz még kell nekik egy papír, amit kis kutakodás után megtaláltam szerencsére.

Ezen kívül a munkához, vagyis minden normálisabbhoz, ami mondjuk nem árupakolás meg szórólaposztogatás, kell az érettségi, meg a diploma meg a mittoménmi, és nem jó ám másolat, hanem eredeti kell. Előrelátóan ezeket nem hoztam magammal, nehogy a sok költözködés közben lábuk keljen. Kata már tuti a pokolba kívánt, annyiszor rágtam a fülét, hogy menjenek el a nagyimhoz, mert minden ott van. Meg is lettek a papírok, kivéve az anyakönyvi kivonatot. Már írtam a kerületi valakinek, hogy kéne másodlat, rettegve várom, hogy mondja, hogy 5000 Ft-os okmánybélyeg; fáradjak be személyesen, és röpke 4 hét múlva kapom is. Ezt onnan tudom, hogy játszásiból írtam a középiskolának és ez a válasz jött:

"Írásban kell adni egy kérelmet, 2000.- illetékbélyeg kiséretében.

Az elkészült bizonyítvány másodlatért személyesen lehet bejönni.

Az elkészítés a beadástól számítva kb 2 hét."

 

Nesze, bammeg. Hogy miért nem lehet egy számlaszámra átutalni a pénzt, ami után ők kiküldik a másodlatot...

Ja, a pénteki interjúhoz ügyesen kikerestünk a neten egy csomó olyan kérdést, ami felmerülhet, és szépen be is fogjuk gyakorolni, hogy mit kell mondanom. Vettünk egy interjú-gatyát is, magyarul nem farmerban megyek. A legjobb, hogy a nadrág ingyen volt, mert ugyan a csaj lehúzta a szkennerrel, de a blokkon már nem szerepelt. Gyanús is volt, hogy milyen keveset fizetünk, de már későn vettük észre (khm..).

Képriport egy kutyáról

Harci eb támadja a vizet egészen addig, amíg nem kap az arcába egy adagot. És a szökőkút kutya nélkül, videón:

Turistáskodás

Mivel gyönyörű szép nap volt ma (olyan 25 fok), és nem volt jobb dolgom, bekerekeztem a városba, ahol az Albert Memorial Clock, a Vámház, és a Nagy Hal egymás szájában voltak. Íme:

Albert Memorial Clock (Victoria királynő férjének, Albert hercegnek állít emléket-csak hogy lássátok, utánanézek):

kutya, víz, és az óra A Vámház: És a hal, amit 1999-ben állítottak fel, a Lagan folyó (Belfast folyója) újjászületését szimbolizálja. A hal "pikkelyei" Belfast történelmével kapcsolatos szövegeket és képeket ábrázoló kerámiacsempék. Ez meg egy nő, ami az egységet, meg a blablablabla szimbolizálja. Nem igazán értem, hogy hogyan, de jól összerakott drótasszonyság.

SMS beszélgetés

-Tej.

-Yes, we need milk.

-Jo.

És ha azt gondoltátok, hogy a magyar szavakat én írtam, akkor tévedtek. :)

Amúgy betörtek a könyvtárba, de annyira jó megfigyelők dolgoznak ott, hogy hiába hétfőn történt az este, Marian csak tegnap vette észre, amikor a CCTV kamerákat nézte vissza (mert az olyan bonyolult, hogy csak ő ért hozzá). Elloptak egy laptopot, egy fényképezőgépet, és 45 fontot. Marian ez utóbbi miattlt a legpipább, mert a 45-ből 30 fontot a munkatársak dobtak össze egy kollegának, aki nyugdíjba megy, és ajándékot akartak belőle venni. A zsaruk felismerték az egyik betörőt (3 volt), azt mondták, most szabadult a börtönből.

Interjú, interjú!!!!

igen, még meleg a hír, most vettem ki a postaládából a levelet, és tényleg engem hívtak, és ha már egyszer eddig eljutottam, akkor enyém lesz a meló!! Ami egyébként az önkormányzatnál lenne, többet nem merek elárulni.

Kissé irónikus, hogy épp a munkaközvetítőből jövök. Hétfőn voltam először, regisztráció, miegymás. Havonta kell jelentkezni, a srác azt mondta, hogy eddig kéthetente kellett, de annyi munkanélküli van, hogy ki kellett tolniuk egy hónapra. És vicces, de még egy papírt is kaptam, amin vezetnem kell, hogy mikor, hol, stb. kerestem munkát. Heti 2-3 bejegyzést várnak el. A zsozsit meg egyszer csak küldik. Ma annyi volt, hogy bementem, vártam fél órát, a pasi megnézte a kis könyvemet, aláírta, én is aláírtam, és jöttem is el.

Amúgy meg egy idióta vagyok, kiment a fejemből az unokahúgom szülinapja, tökre szégyellem magam.

Úgy néz ki, lassan jön Laci, a biznisz-partner, csak megfestik az összes indonéz gitárt előbb-utóbb. Kicsit aggódom, hogy a vámkezelés meddig fog elhúzódni, remélem, jó fejek, és 1-2 nap alatt végzünk.

Most megyek, mert találtam még egy tuti munkát, és már tegnap óta töltöm ki a jelentkezési lapot.

Killyleagh

Már biztos baromira unjátok ezeket az útibeszámolókat, de egyelőre nincs más. Holnap reggel megyek a munkaközvetítőhöz.

Ez a kis falu itt található, olyan órányi vezetésre Belfasttól. Van egy (gondolom) gyönyörű kastélya, bemenni sajnos nem tudtunk, mert magánterület, de pár képet azért csináltam róla. 1666-ban építették újjá, elég jól állja a sarat. Aztán kicsit mászkáltunk a tóparton is (a focilabdát Marian persze belerúgta a vízbe, mostanra már a fókák játszanak vele Grönlandon):