semmittevés és önsajnálat után mától újra beindul az élet. Naptárba kell írnom, kivel, mikor, hol találkozom, különben minden info átszitálódik az agyamon. Most megyek az Írók Boltjába Bódis Kriszta, Csernus doktor, és ki tudja még, milyen könyvekért. Pedig megfogadtam, hogy nem viszek vissza többet, mint amennyit hazahoztam. De a szellememnek nem tudok parancsolni:)
Annyira jó, hogy GÁ az ismerősöm lett, a Facebookos barátoknak már kiörömködtem magam. Ráadásul pont a szülinapomon!! Lehet, hogy megint fogok fordítani, ha másért nem, akkor a saját szórakoztatásomra. Talán furán hangzik most, hogy se munkám, se igazi lakhatásom, hogy majd akkor tudok fordítani, ha a munka-suli-társadalmi élet trojkája engedi.:)
Durva dolgok folynak a hotel(ek)ben, Robert úgy tűnik, senkivel sem pótolt (jó, persze, ez nem is lehetséges) sem engem, sem Alexet, ráadásul egy lány most szabin van, mire visszajön, megy a másik nyaralni, és még ketten végleg elmennek szülni, illetve haza. Ez azt jelenti, hogy a szükséges 5-6 helyett 2-3 recepciós gályázik. Lehet, hogy örülnének, ha visszmennék? Szegények tuti ki vannak purcanva, nem sok szabadidejük lehet, és higgyétek el, nem olyan mókás heti 6-7 napot dolgozni és 70-80 éves, félig süket/vak/normális turistákkal kedveskedni:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése