2009. augusztus 17., hétfő

Akár sikeresnek is

mondhatnám a mai napot, hiszen máris találtam állást, illetve az interjú kb. 2. percében azt mondta a fogdoki felesége -anélkül, hogy egy pillantást is vetett volna az önéletrajzomra: "Fel vagy véve, már akkor fel voltál, amikor meg se érkeztél". Kiderült, hogy bizonyos emberek árulkodtak rólam, ezek szeirnt nem elég rosszat:) Hurrá, hurrá. Heti 4 nap, bár 3-ról volt szó, de azt mondta a fogász, David, hogy azért, mert a shetlandiak nem hajlandóak ennél többet dolgozni. A pénz is több lenne, mint a hotelben, mégse ugrok ki a bőrömből. Nem tudom, azért-e, mert így a sulinak lőttek, bár fogászati asszisztens kurzusra beiratnának itt. Vagy azért, mert még mindig nem találkoztam Alan-nal, aki melót ígért, de eddig csak szexi sms-ekre futotta, persze mondta azt is, hogy ne aggódjak. Köszi, bammeg, ki vagyok segítve. Mindenesetre még nem mondtam igent a fogászatra, csütörtökig kértem haladékot, mondván, van még pár interjúm, persze nincs egy se. Szerintetek elvállaljam? Alannak azért elmondtam, hogy van már más ajánlatom, remélem ennél is jobbat fog nekem tenni, és nem szexuális célzatút. Komolyan mondom, hihetetlen, 3 pasi ölelget, nekem meg csak egy lány kéne:(

Voltam bent az önkormányzatnál is, az elszúrt interjú miatt, de persze már odaadták másnak a munkát. Adtak azért egy telefonszámot, hogy ott hátha tudnak valami bíztatót mondani (pl. Hajrá Mari néni?-mint a viccben...), de nem hívtam fel.

Vettem egy kabátot, szép rózsaszínes-pirosas, szél- és vízálló, ám nem vastag. De a legnagyobb probléma itt úgyis ez a kettő. És jól is jött, mert fizetésnél láttam, hogy azok a pancserek, akik nem vettek semit, és/vagy nem idevalósiak, az eresz alatt álldogáltak, én meg csak magamra kaptam a menő kis kabátomat, felhajtottam a kapucnit és peckesen kiléptem a boltból:)

Találtam bringát is, ez és ez (kattints a szövegtől eltérő színű "ez" szavakra, és meglátod:) jön szóba egyelőre, és most még valami ajándék pumpát meg egyéb hasznos bigyókat adnak hozzá.

Lorena egy hónap múlva megy haza, szip-szip. Családi problémák miatt, de asszem nagyobb súllyal esik latba, hogy már utálja ezt a munkát. Ki marad itt nekem???? Önző dög vagyok. Remélem, jó lesz neki otthon, jobb, mint itt.

Délután hallgattam a rádiót, pont egy állapolgári eskütétellel kapcsolatos riport ment, horvát, sri lankai, szomáliai, mittoménmilyen nemzetiségű emberek tettek esküt, és az utolsó felvonás az volt, hogy meghallgatták új hazájuk himnuszát. És akkor arra gondoltam, hogy a magyar himnusznál akkor sincs szebb a világon és hogy én is fogok majd évek múlva ilyen ceremónián részt venni?

free counters

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése