Elfogadtam a fogászatos ajánlatot, de életem egyik legnehezebb döntése volt. Előtte beszéltem Lorena-val, Szilvivel, bementem a suliba és ott is addig vártam, míg az igazgatóhelyettes arra kóválygott és akkor lecsaptam. Egészen addig nem akartam elfogadni az állást, de azt mondta, hogy akkora nagy különbség nincs a mostani vagy az esetleges jövőre szerzendő végzettségem között, illetve nem tud elképzelni olyan szituációt, amikor egy lehetséges munkaadó azt mondja, hogy az 2-es végzettséggel felvesznek, de az 1-essel nem. Ráadásul, ha péntekenként tényleg nem kell dolgoznom, akkor még egy picit suliba is tudok menni. Az is mondta a dirihelyettes, hogy ha fél év után, de legkésőbb februárig úgy döntök, hogy mégsem tetszik a munka, akkor visszakapcsolódhatok a fősulis tanulmányokba.
Végre Alannal is sikerült "beszélnem", vagyis sms-eztünk, valamiért hívni nem tudtam, de az sms működött. Azt mondta, "technical secretary" állás lenne, de továbbit én sem tudok róla. Ő is tudna nekem munkát adni maga mellett, de azt mondta, azt nem szeretné, mert tetszem neki és így nem lenne jó együtt dolgozni:)) Ezenkívül 2 hónappal, de lehet, hogy 6-tal is eltolódott az álláskezdés. Meglátjuk, lesz-e belőle valami egyáltalán.
A fogászos melónál, amikor a nővel beszéltem, olyan érzésem volt, hogy már konkrétumokról beszélünk, kedden kezdek, ilyen cipő, olyan papucs, amolyan egyernuha, de a pasi fura. Pénteken vagy hétfőn hívnak azzal kapcsolatban, hogy most akkor 4 vagy 5 napot dolgozzak. De azon se lennék meglepődve, ha azzal keresnének, hogy mégse kellek, mert holnap is interjúvolnak valakit, akinek megvan a végzettsége.
A kis rózsaszín dzsekim csillagos 5-ösre viszgázott a szakadó esőben, már csak azt kéne valahogy megoldani, hogy a kézfejeimet, az arcomat, és a virgácsaimat is ilyen anyag borítsa! Ott, ahol takart a kabát, nem fáztam, nem folyt be a víz, nem fúj be a szél, csudálatos!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése