Most érkeztem haza az idei, 21. Pride-ról. Otthon nem voltam ilyenen, gondolom, nem kell mondanom, miért. A kötelező köröket letudva: voltak rendőrök, de nem sokan, és nem a felvonulókat védték az ellentüntetőktől, mivel azok nem voltak. Csak egy imádkozó csoportot láttam, biztos borzongva gondoltak azokra az istentelenekre, akik egy ilyen felvonuláson részt vesznek. Voltak viszont "steward"-ok, akik segítették a menetet, ügyeltek a biztonságra, hogy pl. a bámészkodók, vagy a túl lelkes fényképezők (mint én) ne a felvonuló busz alatt végezzék.
Rengeteg ember volt, mondom, nincs összehasonlítási alapom az otthonival, de nagyon sokan voltunk. A belváros utcáin végig állt a tömeg, a menet nem tett meg hosszú utat, de azt végig a város legközepén, mintha otthon a Ferenciek tere, Astoria, Blaha környékén masíroznának. Próbáltam felháborító, sértő, kiábrándító, stb. öltözékeket lőni, de nem volt egy sem. Kicsit csalódott is voltam. A rádióban is megszólalt az egyik szervező, aki úgy fogalmazott, hogy "azt szeretnénk, ha a nagynénik, nagybácsik is örömmel jönnének ki csakúgy, mint az unokaöcsik, -és hugik. Nem megbotránkoztatni akarunk. Ez egy családi nap." Egy olyan nézelődőt láttam, aki láthatóan nem tudta, hogy hova keveredett, a mellettem egy olyan 2 méter magas, brutális magassarkújában 2 méter 20-nak tűnő kék miniszoknyás pasit látva a döbbenettől nyitva maradt a szája. De volt sok nyugdíjas, padokon ülve figyelték a menetet. A legjobbak a buszok/kamionok voltak a dívákkal, üvöltött Lady Gaga (naná, hogy a "Born this way"), Cheryl Cole, meg a többi buzikedvenc, azok meg énekeltek, táncoltak, integettek, puszit dobáltak, ahogy kell.
A többi fényképet itt találjátok, klikk a linkre:
Free counters