2009. június 6., szombat

Szombati ez+az



Normal
0


false
false
false







MicrosoftInternetExplorer4






Megmagyarázhatatlanul boldognak érzem magam, furcsa. Hétágra süt a nap (persze lehet, hogy eközben orkánerejű szél fúj, de ezt bentről nem érzékelem), értem és jól haladok a tanulnivalóval, jó zenét hallgatok (most épp Abba: Waterloo), az egyetlen dolog, amitől tartok ebben a pillanatban az az, hogy délután Maggievel dolgozom. Nála alkalmatlanabb managert keveset hordott a hátán a föld… Múltkor épp tányérokat meg evőeszközöket vittem volna a konyhába (ami amúgy az ő dolga, de ketten voltunk a recepción Alex-szel, és egy kis lépcsőzés sosem árt), amikor egy vendég kávét kért. Szóltam Maggie-nek az irodában, közölte, hogy ő nagyon elfoglalt, csináljam meg én. Mondom, épp a te munkádat végzem, kávét meg nem tudok főzni, mert még életemben nem ittam (és mellesleg tilos elhagynunk a recepciót). Erre nagy dérrel-dúrral kimászott az asztal mögül és megmutatta, hogy kell Nescafet csinálni. És a vendég a kis szóváltás alatt végig mellettem állt és csak nézett, hogy milyen professzionális személyzet van a hotelben.

Minél többet nézem Lisszabont, annál jobban beleszeretek, így a képek alapján is:) Jó lenne, ha nem egyedül mennék, de majd megfogom egy random leányzó kezét a lisszaboni utcán és magammal rángatom városnézni.

Biztos ti is hallottátok, hogy a UK-ben is hatalmas botrány van a parlamenti képviselők költségtérítésével kapcsolatban, itt is minden szentnek maga felé hajlik a keze. Sokan olyan jelzálogot igényeltek vissza, amit már rég kifizettek; valaki a testvérét nevezte ki titkárnőnek, miközben az 150 mérföldre lakott tőle; egymás után mondanak le a miniszterek, asszem tegnap épp a 6. volt soron, holott a nő előző este még teljes támogatásáról biztosította Gordon Brownt. Csak közben kiderült, hogy valami zsíros állásra számított a támogatásáért, aztán pofára esett. Egyre többen előrehozott választásokat akarnak. Érdekes látni, hogy hogyan kezelik gyakorlatilag ugyanazokat a problémákat otthon és itt. Otthon senki nem mond le, mert ragaszkodnak a hatalomhoz, itt a politikusok nem győznek bocsánatot kérni, és legnagyobb feladatuknak azt tekintik (legalábbis szavakban), hogy visszanyerjék a választók bizalmát. Aki belekeveredett a botrányba, nem etikus módon igényelt vissza pénzt, az nem indulhat a következő választáson. Otthon kiürülne a parlament, ha minden érintett lemondana…

Még 29 nap:)

 

free counters

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése