2009. október 7., szerda

Nade tényleg,

annyira pörögnek ezen a pici szigeten az események, nem győzök róluk beszámolni. Még pénteken, már magamra cígöltem a táskát meg a laptopot, Cheryl a kezembe nyomott egy borítékot. Mondom mi a ...? A hajón aztán elolvastam, de nem is értettem, mit akar mondani, annyira homályosan fogalmazott. Azt írta, hogy lehet, hogy kell nekem még egy hónap, mielőtt úgy döntök, hogy továbbállok? Meg hogy nekik kell valaki, aki segít a rendelőben. Mivel nem értettem, mit akar most végülis ebből kihozni, megkérdeztem Mariant, Bettinát és az elődömet, Melissát is. Mind azt mondták, hogy annak ellenére, hogy én világossá tettem, hogy nem akarok asszisztens lenni és ők ezt úgy tűnt, hogy elfogadják, mégis azt akarják, hogy hátul sertepertéljek. Én nem akarok ilyen hatalmi játékokba keveredni, ezért ma beadtam a felmondást. Tudjátok mit mondott Cheryl, amikor letettem a borítékot az asztalára? "Milyen volt Edinburgh?" Hát kb. ennyire volt meglepve. Abban állapodtunk meg, hogy november elejéig maradok, ami nekem tökéletes. Természetesen Marian színrelépésével azért bonyolódott a helyzet, nem is akarok most belemenni, mert annyi forgatókönyv van, hogy évekre el tudnám látni Hollywood-ot...

Szerencsére Marian is olyan kütyü-rajongó mint én, így együtt tapiztuk a telefonokat, és Edinburghban olyan 500 méteres területen mintegy 20 ilyen üzlet volt, gyakorlatilag ebből állt a séta, boltba be, nyomkorászás, ár megtekintése, boltból ki. Aztán voltunk sportboltban is, ahol sikerült fejbevágnom egy fallabdaütővel, amin ráadásul pont azon a részen volt a lopásgátló...

Mielőtt találkoztunk, azzal idegesítettem őt, hogy összevissza infókat adtam meg magamról. Montam neki, hogy 120 kiló vagyok, most megyek fodrászhoz és kopaszra nyíratom magam, valamint az arcom tele van pattanásokkal és bajszos vagyok. Ezek után teljesen beparázva várta a találkozót, amire vettem ilyen kopasz parókát, felragasztható bajszot meg ragasztható pattanásokat. A hotelben ezeket magamra applikáltam, ő meg majd' leesett az ágyról, annyira röhögött. Így múlatja az időt két érett, felnőtt ember.

free counters

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése