itt élni. Ma például megcsípett egy darázs, a kisujjamon, igen, tudom, baromi egy lehetetlen hely. Sétáltam a bóóótba, és pzs-t kerestem a zsebemben, amikor szó szerint szúró fájdalmat éreztem. Mondom mi a fene, tűbe nyúltam, de eszembe jutott, hogy egyrészt nincs egy darab tűm se, másrészt miért a zsebemben tárolnám. Kirántottam a kezem a zsebből és huss, egy darázs repült ki. Hogy hogy a fenébe került oda, rejtély. Az ujjam gyorsan bedagadt, piros lett és lüktetett, még jó, hogy a fogászaton vannak fagyasztott cuccok a betegegnek, azokkal hűtöttem.
Beszéltem Cheryl-lel és David-del is, mondtam, hogy nem akarok asszisztens lenni, nem nekem való. Ha azt keresnek, akkor felmondok. Ha jó nekik a jelenlegi felállás, akkor maradok. Mondták, hogy megoldják, hogy ne kelljen nővérkedjek, de segítenem azért kell. Úgyhogy egyelőre maradok. Kicsit nyögvenyelős ez a meló, szerintetek csak húzom az időt? Ja, azt is mondtam, hogy sokkal szívesebben csinálnám azt, amit Cheryl, az átutalásokat, a pénzügyi részét a dolognak, az nem annyira kínai, és mondta a nő, hogy idővel majd átadja nekem ezeket, és én lehetek a manager. Na, szeretném én azt látni. Szegény Bettina nem örült annyira, biztos jó lenne neki valaki, aki értené, tudná , hogy mit kell tenni, mentesítené őt néha bizonyos feladatok elvégzése alól. Én igyekszem, de kevés vagyok.
Még két nap Edinburghig. Ma Paul tök ártatlanul megkérdezte, hogy Edinburghban elsősorban benti tevékenységeket akarunk-e folytatni. Alig tudtam elnyomni a röhögésemet, mondtam, hogy hát végülis annak is lehet nevezni... Mert ugye ő a meteorológiai irodánál dolgozik, és megnézte, esős, hideg idő lesz, és még azzal is biztatott, hogy a hajóút is viharos és hideg lesz. Állítólag lehet bérelni pokrócot meg párnát, hát én tuti fogok mind a kettőt. Ugyanis csak jegyet vettem, kabint nem, így a folyosón vagy széken fogok aludni, az út 12 óra, este 7-kor indul a hajó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése