Az tortent, hogy valami bluetooth-os biszbasszal szorakozott, amit ha osszekabelez a mobiljaval, akkor azt nem kell magaval hurcolnia a lakasban, mindenhol hallja, hogy csereg. Nade a muvelet kozben veletlen felhivta Katat, a sogornomet, aki persze rogton a legrosszabbra gondolt. Majd hivott engem, es bar a telefon mellettem csucsult, nem hallottam. Ez utan, meg nagyobb paraban, sms-ezett Marinak, hogy hivja Viber-en, aki ezt nem latta. Fel oraig. Lehet, hogz mar foglaltak a repjegyet meg szerveztek a temetest, mmaskulonben miert hivna oket Marcsi? Meg mindig rosszul erzem magam tole.
Aztan: ma megkerdezte a fonok, hogy ezen a heten milyen feladataim vannak, mit csinalok. Az alatt a 3 mp alatt, amig atsetalt az asztalomhoz, a gondolataim ezerrel cikaztak, hogy hogyan lehetne ezt rendesen feloltoztetni, hogy ugy tunjon, valamin tenyleg munkalkodom, de hat a kreativitas nem az eros oldalam, igy kenytelen voltam az igazat mondani: semmit. Majd hozzatettem: illetve hat annyira hatekony vagyok, hogy mar minden eddig kapott munkamat elvegeztem. Ez megiscsak jobban hangzik.
Kerdem Marit, hogy mit csinalunk Halloween-kor. Aszondja, vehetunk valami kis csokikat, hogy legyen mit adni a gyerekeknek. Tudni kell, hogy en itt a UK-ben nem Halloweene-ztem. Nem is akarok. Valaszom: most komolyan mondod, hogy ide be akarsz engedni gyerekeket? Nem mehetnenk inkabb moziba?
Kicsit szegyellem is magam, de azert annyira nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése