Hogy valami jot is irjak, raadasul bankkal kapcsolatban.Az elozo bejegyzesben irtam, hogy a regi bankbol az atutaltnal 50 fonttal kevesebb erkezett az ujba, hat tegnap jott meg a szamlakivonat, es az az 50 az 70. Merthogy kaptam 20 font kamatot, de azt is elvettek. A csajok rohognek rajtam a munkahelyen, mert szerintuk minden miatt panaszt teszek, Laura szerint hetente egyszer, pedig az uccso ilyen meg novemberben volt az iPad Mini miatt. A lenyeg, hogy persze panaszt tettem :) Most hivott a bank, es a csajszi elmagyarazta, hogy mivel le volt kotve 2 evre az az osszeg, nem utalhattam volna at. En meg elmondtam, hogy nem aktivaltam a szamlat (magyarul nem vittem be a bankba a szemely- es lakcimigazolast- pedig igen, de akkor nem volt ott senki, aki egy ilyen bonyolult muveletet elvegzett volna), igy szerintem az osszeg szabadon utalhato volt. Mar elore spannoltam magam, hogy biztos bunkok lesznek, es nem fognak segiteni, meg az en hibam, meg valahol az aprobetus reszben ez le van irva, az en felelossegem, hogy elolvassam (bar ha elolvasom se ertettem volna), es majd az ombudsmanhoz fordulok. De szerencsere a bankos csaj nagyon rendes volt, kerdezte, hogy melyik szamlamra utalja vissza a 70 fontot, mar itt majdnem elaleltam. Majd hozzatette, hogy engeszteleskeppen meg egy 20-ast hozzadobnak, ez megfelelo kompenzacio-e. Azt mondtam neki, hogy en mar a 70 font visszautalasaval is nagyon boldog vagyok, de ha meg 20-at hozzatesz, akkor nem utasitom vissza. Sot, a no meg a telefonszamat is megigerte, hogy elkuldi (biztos igy telefonon keresztul is latja, hogy milyen vonzo vagyok), hogy ot hivjam, ha barmikor problemam van.
2013. április 23., kedd
2013. április 20., szombat
Tényleg mindenki hazudik
Első eset:
Rendeltünk egy rakás (magyar) kaját, másfél hét után még mindig nem jelentkeztek, hogy megkapták-e egyáltalán a rendelést, vagy mikor szállítanak. Sms nekik, fiú hív, jaj, azért nem jelentkezett eddig, mert árajánlatot akar küldeni, merthogy ez sok cucc. Még aznap küldi. Nem küldte. Aztán vasárnap megjelent az áru egy részével, azt mondt, a többi másnap érkezik, rákövetkező héten szállítják. Nem szállították, nem is szóltak, azóta se kerestek.
Második eset:
Gitárjainkat áruló üzletben muki még januárban megígérte, hogy még azon a héten fizet. Nem fizetett. Azóta se. A héten beszéltünk, majd jövő héten utal. Bár azt hazudja, hogy a gitárokra kapott pénzt külön tartja a többitől, mégsincs pénze.
Harmadik eset:
Rendeltünk Ámerikából mini gitárt, mert ilyen még nem volt. Szállítási idő, legalábbis amikor én küldök a világnak arra az eldugott szegletébe cuccot, egy hét. 3 vagy 4 hete rendeltük, se egy emil, se a gitár. Írunk neki egyszer, nincs válasz. Írunk neki még egyszer, válasz: nincs raktáron, még 3-4 hét, válasszunk másikat. És semmi, jaj, elnézést. Bazmeg, én itt görcsölök, hogy minél jobb szolgáltatást nyújtsak, még aznap, vagy legkésőbb másnap feladok mindent, 3 év alatt talán 2x fordult elő, hogy már nem volt raktáron (azaz a kisszobában) a gitár, akkor nagyon elnézést kértem, visszautaltam a pénzt, és kaptak egy ingyengitárt. És ez a cég az egyik legnagyobb név.
Negyedik eset: az új bankszámlámra utaltam pénzt a régiről, megjön a számlakivonat, 50 fonttal kevesebb érkezett meg, mint amennyi elindult. Hát mijafasz?
2013. április 13., szombat
A belfasti önkormányzat
11 pozíciót hirdetett meg a leisure centre-kben, 2 teljes munkaidőset, 9 részeset. Jelentkeztem is, tegnap volt a határidő, szerencsére szinte ugyanaz volt a jelentkezési lap, mint 2 éve, és még nagyobb cseresznye, hogy megtartottam a 2011-es példányt a gépemen, kivágás-másolás volt, plusz persze fényeztem még magam az elmúlt 2 év ragyogó sikereivel is. Csak a részmunkaidősre jelentkeztem, leginkább azért, mert csak jövő márciusig biztos a meló, subject to review, azaz ezt módosíthatják. Nade ha nem, és én emiatt otthagyom a mostani, jövő augusztusig tuti melómat? Így is azon dilemmázom, meg persze görcsölök, mert valamin mindig kell, hogy ha egyáltalán eljutok addig a fázisig, hogy munkát ajánljanak, akkor fogom-e tudni csinálni? Tavaly 3 hónapig nyomtam, és kurta kemény volt 3 hetente 2 szabadnappal. És miközben sajnálom magam, eszembe jut Cherry (igen, Cseresznye a neve), aki ugyanezt csinálja, de már 15 éve, akkor én meg mit sírok? Igaz, ő 'csak' minden 2. hétvégén dolgozik, én meg minden 3-ból kettőn tenném ezt.
Közben ma is dolgoztam 3 órát, ezalatt sikerült (a gép szerint) 6 tranzakciót lebonyolítanom (szerintem lehet, hogy volt az 7 v. 8 is) , és ezzel 4 font 20 pennyt hoztam a cégnek. Igaz, ebből menet közben eltűnt 2, igen, 2 font 20-szal zártam (ez olyan 700 ft). A manager fel is röhögött: 2 fucking pounds 20? Lorna, a másik recepciós mondta is, hogy ezek után ne számítsak arra, hogy behívnak interjúra...
2013. április 12., péntek
A rádióban hallottam,
vagyis tuti igaz: Belfast áll a 4. helyen a világon azon városok között, ahol a legvalószínűbb, hogy ellopják a telefonodat. Gondolom, ha meglenne még a Nokia 3210-esem, azt nem fenyegetné ilyen veszély.
Ma újabb szakaszához érkezett a telefonközpontos csajjal a harc: hozzám kapcsolt egy ürgét, aki a tv-ben látott egy, az Alzheimer-kórral kapcsolatos kísérletet. Hát én visszakapcsoltam szegény mukit, és mondtam a csajnak, aki ráadásul idegesítő fejhangon és nagyon affektálva beszél, hogy EZ EGY IRODA, ITT NEM TUDUNK SEMMILYEN TV MŰSORRÓL, MEG KÍSÉRLETEKRŐL, ITT SZÁMLÁK VANNAK, MEG BIZOTTSÁGOK. Ja, ő azt hitte, mi majd tudunk segíteni. Hát nem. Aztán furfangos módon azt gondoltam, hogy esetleg összeállíthatnék neki egy kistát, hogy milyen esetekben fordulhat hozzánk, és azért vagyok furfangos, mert tulképpen én sem tudom, és így 6 hónap után már ciki lenne megkérdezni.
A héten volt az ingatlanközvetítőtől valaki megnézni a lakást, Marian azondja, a muki el volt ájulva, hogy milyen szép a lakás, hát nem tudom, nem lehet valami menő ez az ügynökség. Jövő héten kikerül a For Sale tábla, és onnantól jöhetnek majd lakást nézni.
Jó hír, hogy most hétvégén nem kell Dublinba mennem, még jó, ugyanis Ír FÉRFI kupadöntő lesz. Van egy 3-as meg egy 4-es csoport, és a hármasból mindenki továbbjut. He, ennek mi értelme? Persze ebben a csoportban vagyunk mi is.
Megvettem az 1227 Quite Interesting Facts (meglehetősen érdekes tények), Marian utálja, mert mindig felolvasok belőle, múltkor egész este nem beszéltünk, mert ő valamit nézett a tabletjén, én meg ártatlanul megkérdeztem, hogy felolvashatok-e valami érdekeset, mire ő: 'nem lehetne csak egyszer, hogy nem?' Ki ne sértődne meg erre? Na ugye. Most meg röhög, amikor mondom neki, hogy legalább a blogomon lesz, aki elolvassa. Muszáj itt is megosztanom párat, egyelőre numero uno, illetve kettő:
1. Az amerikai felnőttek 46%-a hiszi azt, hogy a világ kevesebb, mint 10000 éves.
2. Az amerikai felnőttek 46%-a nem tudja elolvasni, mi van az orvosságos dobozra írva (jellemzően név, cím, adagolás).
Az én kérdésem csak az, hogy ez a két csoport ugyanaz a halmaz?
Ma újabb szakaszához érkezett a telefonközpontos csajjal a harc: hozzám kapcsolt egy ürgét, aki a tv-ben látott egy, az Alzheimer-kórral kapcsolatos kísérletet. Hát én visszakapcsoltam szegény mukit, és mondtam a csajnak, aki ráadásul idegesítő fejhangon és nagyon affektálva beszél, hogy EZ EGY IRODA, ITT NEM TUDUNK SEMMILYEN TV MŰSORRÓL, MEG KÍSÉRLETEKRŐL, ITT SZÁMLÁK VANNAK, MEG BIZOTTSÁGOK. Ja, ő azt hitte, mi majd tudunk segíteni. Hát nem. Aztán furfangos módon azt gondoltam, hogy esetleg összeállíthatnék neki egy kistát, hogy milyen esetekben fordulhat hozzánk, és azért vagyok furfangos, mert tulképpen én sem tudom, és így 6 hónap után már ciki lenne megkérdezni.
A héten volt az ingatlanközvetítőtől valaki megnézni a lakást, Marian azondja, a muki el volt ájulva, hogy milyen szép a lakás, hát nem tudom, nem lehet valami menő ez az ügynökség. Jövő héten kikerül a For Sale tábla, és onnantól jöhetnek majd lakást nézni.
Jó hír, hogy most hétvégén nem kell Dublinba mennem, még jó, ugyanis Ír FÉRFI kupadöntő lesz. Van egy 3-as meg egy 4-es csoport, és a hármasból mindenki továbbjut. He, ennek mi értelme? Persze ebben a csoportban vagyunk mi is.
Megvettem az 1227 Quite Interesting Facts (meglehetősen érdekes tények), Marian utálja, mert mindig felolvasok belőle, múltkor egész este nem beszéltünk, mert ő valamit nézett a tabletjén, én meg ártatlanul megkérdeztem, hogy felolvashatok-e valami érdekeset, mire ő: 'nem lehetne csak egyszer, hogy nem?' Ki ne sértődne meg erre? Na ugye. Most meg röhög, amikor mondom neki, hogy legalább a blogomon lesz, aki elolvassa. Muszáj itt is megosztanom párat, egyelőre numero uno, illetve kettő:
1. Az amerikai felnőttek 46%-a hiszi azt, hogy a világ kevesebb, mint 10000 éves.
2. Az amerikai felnőttek 46%-a nem tudja elolvasni, mi van az orvosságos dobozra írva (jellemzően név, cím, adagolás).
Az én kérdésem csak az, hogy ez a két csoport ugyanaz a halmaz?
2013. április 11., csütörtök
Igy indult a reggel
Marian megjosolt valamit, majd miutan bekovetkezett:
- I'm a physic (ejtsd: fizik, es mondanam, hogy azt jelenti: fizikus, de nem, az physicist lenne).
Mire en el kezdtem rohogni.
-Miert nevetsz?
-Nem inkabb psychic? (Ejtsd: szajkik, es azt jelenti: latnok)
-Ja, de, az.
-Asszem, az egesz vilag halas, hogy nem lettel fizikus.
-Aha, bemennek dolgozni, es " mi ez a gomb?"-bumm!
- I'm a physic (ejtsd: fizik, es mondanam, hogy azt jelenti: fizikus, de nem, az physicist lenne).
Mire en el kezdtem rohogni.
-Miert nevetsz?
-Nem inkabb psychic? (Ejtsd: szajkik, es azt jelenti: latnok)
-Ja, de, az.
-Asszem, az egesz vilag halas, hogy nem lettel fizikus.
-Aha, bemennek dolgozni, es " mi ez a gomb?"-bumm!
2013. április 6., szombat
Kézimeccsek
2 hete, meg ma is voltunk Dublinban edzőmeccset játszani, mivel itt Belfastban mi vagyunk az egyetlen csapat. Először a UCD-vel játszottunk (University College Dublin), bár egy órát késtünk, mert a fiúk a világért sem kérdezték volna meg, hogy merre kell menni, csak mantrázták, hogy 'jó irányba megyünk, a fiúk tudják, mit csinálnak'. Ott cirkáltunk, én már nem találtam olyan viccesnek fél óra után. Aztán mire átöltöztem, és bementem a csarnokba, elkezdődött a meccs...
Ma már jobb volt a helyzet, ha 5 évvel ezelőtt, amikor ideköltöztem, reménykedtem abban, hogy soha többé nem kell hajnalban kelnem kézimeccs miatt, hát nagyot tévedtem. Azok a borzalmas vasárnapok, amikor reggel 8-kor kezdődött a mérkőzés, azaz 7-re ott kellett lenni, azaz 6-kor kellett indulnom a világ végéről, ahol laktam. Ma reggel fél 8-kor találkoztunk, ott is voltunk időben, épp csak az ellenfél, a HELYI csapat érkezett a meccs előtt fél órával, és ők voltak az öltözőkulcs őrzői, plusz szerelést is ők adtak kölcsön. Ez az én vagyok az egyetlen nőnemű dolog egyre kellemetlenebbé kezd válni, mert persze nem adnak külön öltözőt csak nekem. Mondjuk a fiúk nem zavartatták magukat, átöltöztek a pályán, de nekik ugye nem kell melltartót cserélni... meccs után meg rohantam fürdeni, de így is paráztam, hogy rám ne nyissák az ajtót, amíg pőrén vagyok.
Mind a két meccsen 7-tel kaptunk ki, a másodikon már sokkal jobban játszottunk, de nem is én lennék, ha nem robbantam volna fel néha a méregtől: kettős emberelőnyben is eldatuk a labdát, 2 gólt is kaptunk, az egyik muki azzal próbált kábítani, hogy ő azért adta el a labdát 2x is (összesen vagy 6x), mert ugyanolyan színűek voltak a 2 csapat mezei, aha, persze, zöld és fehér.
Ja, és pénteken edzésen kiküldtek mezőnybe, gondoltam, elleszek szélen, védekezésben, de bakker beküldtek beállóba támadni, azt se tudtam hol vagyok, de aztán gondoltam, ha már így alakult, próbálok hasznos lenni. Az eredmény: Neil fejen keményen fejbekönyökölt, és ugyanebben a pillanatban kaptam egy rúgást is, ami most így néz ki:
És hogy ez a medvepuszi ne unatkozzon magában, ma Laci lőtt combon, szép kék lett, egy támadásnál pedig összeütköztem az ellenfél támadójával, a térdem is bekékült. Nem bírom én már ezt...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)