Titanic éjszaka

Egyszer már próbálkoztunk ezzel az épülettel éjszaka, de rettenetesen zuhogott az eső. Ennek ellenére elindultunk, mert nyilván ott vagy nem esik, vagy mire odaérünk, addigra ott eláll. Hát egyik sem jött be, én ki se szálltam az autóból, bár Marian mondta, hogy fényképezzem a kocsiból, lehúzott ablakkal, hát 2 másodperc után beláttuk, hogy ez nem fog működni, vízszintesen zuhogott be az eső. Laci kiugrott, csinált pár (vizes) képet, és jöttünk is haza. Azért nem szálltam ki, mert pár nappal előtte, amikor a kiállításon voltunk, esőben fényképeztem, és a vadiúj gépemről empirikus úton kiderült, hogy nem bírja a vizet. Mire 10 perc kintlét után beértünk, nem működött a zoom, ha mégis sikerült rázoomolnom valamire, nem tudtam kizoomolni. Kiszedtem az elemeket, ez néha használt, néha nem, és egy merő frusztráció lettem a kiállítás végére (ezzel is adós vagyok még). itthon aztán beletettem a gépet meg az elemeket egy kiló rizsbe éjszakára, hogy az magába szívja a nedvességet, és másnapra semmi baja nem volt a gépnek.

A pár nappal ezelőtti próbálkozásról is azt hittem, hogy dugába dől, mert óriási kocsisor kígyózott a bevezető úton. Abban a negyedben van az Odyssey koncertterem (akkora, mint egy kisebb stadion), és nyilván akkor jutott eszünkbe menni, amikor a Westlife koncertnek vége lett. De odaértünk:

A kékkel jelzett körvonal a Titanic testvérhajójának eredeti építési helye, a képen balra kivehető a Titanic-é is. Hihetetlenül jó ötlet.

A Titanicon állok

Az épület nagyon művészi szögből :)

Laci tartja a Titanic makettjét (nagyon erős)