itt vagyok megint. Nem mintha nehezen jutottam volna vissza Shetlandra, annál nehezebben Budapestre. Mivel nyilván a világra nyitott emberek vagytok, érdekel titeket a történet, nem is fosztalak meg titeket tőle:)
Az hazaút reggel 6-tól éjjel 11-ig tartott (beleértve a bp-i sztrájk miatt 40 percesre húzódott csomagra várakozást), ebből 7-et Londonban töltöttem. Gondoltam, ha már itt kell rostokolnom, akkor bemegyek a városba. Mivel a gép Gatwickre érkezett, vonattal mentem be. Természetesen előzőleg próbáltam tájékozódni, hogy mennyi lesz a jegy, és oda-vissza olyan 20 fontra jött ki, plusz a londoni napijegy, ami úgy 6 font talán. De nem vettem meg a neten, hátha késik a gép, és akkor nem lesz időm bemenni. Jól tettem. Pontosan érkeztünk, és a vonatállomáson ténferegtem tanácstalanul, mert csak automaták voltak, és kismillió féle jegy volt, egy zónára, kettőre, az összesre, csak oda, retúr, gyorsvonat, személy, össze is zavarodtam. Aztán csak találtam egy humanoidot egy pult mögött, aki a londoni jeggyel együtt 10 fontot kért a vonatútért.
London csalódás volt, nem kaptam semmit, de ennyi embert én még életemben nem láttam! Lehet, hogy válság van, de akkor ezek csak sétálni járnak be a belvárosba???
Visszafele időben elindultam (gondoltam én, naívan), fél 5-kor a vonatállomáson voltam, a gép 18,50-kor indult. Nade kiderült, hogy kifelé nem 5 percenként járnak a vonatok, mint be, Londonba, hanem 30-40 percenként, és amilyen a szerencsém, pont akkor ment el az enyém, és a következő 17,10-kor jött. Egy ott dolgozó kedves emberkének őrjöngtem, hogy le fogom késni a gépet, de megnyugtatott, hogy a vonat csak 40-45 perc, kiszámoltam, és lassan megnyugodtam, hogy végülis azzal is elérem, ha szűkösen is. Mondanom sem kell, hogy a vonatút több, mint egy óra volt, mire kiértem Gatwickre, és átrobogtam egyik terminálról a másikra, már úgy fél 7 lehetett. Aztán még biztonsági ellenőrzés, és 10 perccel indulás előtt már a kapunál is voltam. Simán elértem...
Hazám igen kedvesen, egy rohadt vírussal fogadott, amit ide is elhoztam, a skótok legnagyobb örömére, most hullanak mint a legyek, haha:)