-Az ut hazafele rettenetes volt. Nemetorszagban volt egy 2oras allasunk, meg vagy 4 rovidebb. Ertem en, hogy No nagy, es kiterjedt autopalya-halozata van, de basszameg, hogy minden evben valamit takolni kell, plusz baleset is mindig van, hat kesz voltunk. Visszafele Siofokrol indultunk, ott ugye nem lehet lacafacazni, mert a kompot el kell erni, igy a tapasztalatokbol okulva reggel 7-kor indultunk, hogy masnap delutan 4-re odaerjunk. Csicsi es Zsuzsi olyan cukik voltak, hogy atjottek Akarattyarol ilyen koran, hogy aztan szegeny Marcsi pityereghessen egy kicsit. Pedig elotte mar egyreszt kisirtuk magunkat a szobaban, masreszt megfogadtuk, hogy tobbet nem bogunk. De meg masnap reggel is el-eleredtek a konnyeink, es aznap is meg Szloveniaban se tudtuk abbahagyni. De maga az ut jo volt, Szloveniat most lattuk eloszor, gyonyoru, tuti, hogy visszamegyunk, illetve rendesen megnezzuk.
Akkor rokonyodtunk meg nem is kcisit, amikor Ausztriaban fizetokapukat lattunk, es nem csak hogy lattuk oket, meg penzt is kertek. En mint egy hulye mutogattam a matricara, hogy de hat mi megvettuk, mar nem kell fizetnunk. Amikor a muki (meg kesobb egy masik alagutnal a csaj) felvilagitott, hogy ezt a 8 ajerot az alaguthasznalatert kell fizetni, nem tudtam megallni, hogy vissza ne kerdezzek, hogy mi? fizetunk 8 ajerot egesz Ausztriaert, es ezek 1 nyamvadt alagutert kernek ugyanennyit? Ennek ellenere az az ut valahogy gyorsabbnak tunt, igy lehet, hogy jovore is arra megyunk.
-Egesz Newcastle-ig rendben volt minden, de akkor beugrottunk Marian tesojahoz, Paulahoz, aki a kornyeken lakik. Most talalkoztunk eloszor, jol megolelgetett, majd amikor kb. az elso kerdesem az volt, hogy hol a klotyo: (jo hangosan beszel egyebkent): "Ha kakalnod kell, akkor az emeletre kell menned, itt lenn csak pisilni lehet." Mindezt ugy, hogy a 2 lanya meg az unokaja ott figyelt. Termeszeteszen csak pisilnem kellett...
-Ja, szoval igen, elfelejtettem, hogy Paulaeknal max. fel orat lehetunk, mert megy a hajo. Plusz az oramat is elfelejtettem visszaallitani UK idore. Plusz tankolni kellett, nana, hogy sor volt. Igy mire elindultunk, a GPS szerint 3.13-ra ertunk volna Cairnryan-be. Utolso becsekkolas 3 ora.Hat, gondoltam, ez veszett fejsze nyele, mert nem autopalyan megyunk, hanem 1 es 2-savos utakon, falukon keresztul, mintha a Balatonra nem az Mnemtomhanyas autpalyan mennenk, hanem a falvak kozott. Es tapasztalatbol tudom, hogy mindig, de mindig vannak kamionok, vagy, ami meg rosszabb, szaros traktorok, amiket soha nem lehet megelozni. De Marian bekerult a zonaba, es mint egy Forma 1-es, nyomta a pedalt, es a 3.13-bol eloszor lett 12, majd 11, aztan amikor jott a mentrendszeru traktor, akkor kicsit megint feljebb kuszott a szam. Negha megitattam volna Mariant vagy adtam volna neki ha mast nem, sos mogyorot, megiscsak 3.5 ora vezetesrol volt szo, de azt mondta: Nem kerek semmit, egy masodpercet sem akarok elvesztegetni. Frusztralt volt az autokkal, emrt nem mentek eleg gyorsan, mondtam, hogy de hat 60 a max, es annyival megy, akkor megnyugodott kicsit, de megelozte, amikor lehetosege volt ra. Vegul 2 ora 58-ra ertunk a kapuhoz, en mar ugrottam is ki es szaladtam a wc-re, megint. Emiatt lemaradtunk az elsobbsegi beszallasrol, de szo szerint ez mar szart se erdekelt akkor. Nagyon izgalmas volt, feszultebb, mint egy akciofilm, de neha azert be voltam rosalva.
Folyt. kov.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése