Mondhatnám, hogy a semmiből indult, majd "óriási" erőfeszítések árán ugyanoda érkeztünk. Mi nem Valentinezünk, megbeszéltük, hogy nekünk semmit sem jelent ez a nap, nem veszünk a másiknak semmit. Így is készültünk, azaz sehogy, aztán felvetettem, hogy elmehetnénk fallabdázni, utána meg egy kávézóba egy teára és forró csokira. Csak aztán megnéztem a TV műsort, és 14-én KETTŐ datab focimeccs is volt. Megkérdeztem Marcsit, hogy mit szeretne, és azt mondta, amit hallani szerettem volna: "Ha nem baj, akkor én inkább a focit választom". Na ezért (is) szeretem:)
Amíg 14-én dolgozni voltam, Marcsi mondta, hogy valaki itt járt egy nagy csokor virággal a kezében, ami annak fényében, hogy itt senki más nem lakik, legalábbis érdekes. Mnek egy másodpercre megdobbant a szíve, hogy "lám, Csenge megváltozott, küldött nekem virágot". De aztán a muki hátrament, ott keresgélte a címet. Végül becsengetett, M kérdezte, hogy neki szól-e a virág, de lelombozódott, mert hát nyilván ismer, én nem csinálok ilyet. Azt mondta, ha én küldtem volna a virágot, akkor örült volna, de mindenképp elmondta volna, hogy nem kellett volna, sőt, talán még azt is mondta volna, hogy egy akármilyen kábel jobb meglepetés lett volna...
Tegnap este kissé megfáradva érkeztem a 2. kéziedzésemre, a héten 3x dolgoztam este is, péntekre kipurcantam, de megígértem, hogy lemegyek. Az az ír lány, akivel az első edzésen találkoztunk, focizás közben a bokáját törte, így én voltam az egyetlen lány. Amikor indítottunk, megállapíottam, hogy a vér nem válik vízzé, még mindig kurvajól indítok :D Fogtam pár labdát, ziccert is, elégedett voltam. A legvégén 7-esdobások voltak, de az volt a lényeg, hogy a lövőknek engem kellett eltalálniuk, nekem meg ugrálni kellett a labda elől. Aztán egy idő után cseréltünk, egy fiatal srác, a másik kapus állt be. Laci lőtte az első hetest, ahogy láttam, minden erejét beleadta, és telibe lőtte a gyereket a hm, has alatti területen. Szegény srác úgy csuklott üssze, mint egy krumpliszsák, Laci a következő 5 percben próbálta életben tartani...
Aztán edzés után Aldo, akinek nem tudom milyen funkciója van, de sokat magyaráz, mégha hülyeségeket is, mondta, hogy április 6-án bemutatómeccset játszanak Dublinban az Írország-Észtország EB selejtező előtt, van-e kedvem menni? Mondtam, hogy szarrá fognak minket verni, mert rendes méretű pályán lesz a meccs, plusz félek, hogy csak fiúk lesznek az ellenfélnél, és kilőnek a pályáról, de azért megyek. :)
A felsőnk pedig ilyen lesz, ha hajlandóak vagyunk 38 ajerót kifizetni érte:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése