Marian ebédje

Banános pirítós

Free counters

Boldog karácsonyt!

Free counters

Még mindig a munka, költözés, gitárok

szentháromságban élünk. A kis részmunkaidős, heti 16 órás munkám teljes munkaidős-félévé alakult, ez a 2. hét, hogy minden nap dolgozom, hétvégén is. Az egyik recepciósnak meghalt a testvére, régóta rákos volt, és természetesen ő most nem dolgozik. Az ő műszakjait csinálom én, mert karácsonykor senki nem akar plusz munkát, csak én. Mondtam a menedzsernek, hogy azért vállalok el mindent, mert jövőre ki tudja, hogy lesz-e ennyi túlóra. Azt mondta, hogy biztos nem. Hát akkor meg addig kell dolgozni, amíg felajánlják, nem? Nem mondom, hogy nem vagyok ki, mint a liba, de végre pénzt keresek. Mondjuk ma pont nem dolgozom, mert Mary (menedzser) tegnap mondta, hogy inkább mégse, meg minden túlórát én kaptam, mit fognak szólni a többiek (mit szólnának, ők nem vállalták). De szombaton is bent leszek egész nap, így ma fogok ajándékokat csomagolni. Szerencsére megjött minden, a pingvin rádió is, aztán rendeltem egy kézi kötésű kesztyűt (mielőtt belekötnétek, hogy pasikesztyű, nem az, hanem uniszex), nem egészen úgy néz ki, mint a képen, de nagyon vastag és meleg, ha Mariannak nem kell, én szívesen hordom, hehe. Aztán mégse azt a kék Puma felsőt vettem, mert élőben nem tetszett, hanem egy másikat, de lehet, hogy az meg neki nem tetszik.

Változatlanul rángatjuk le a cuccokat fentről, volt egy nagy nekibuzdulásunk vasárnap, amikor minden nagy és nehéz bútort lehoztunk. Sajgott is mindenünk, de már tányleg csak apróságok vannak, kb. 100 gitár, Henry, a porszívó, meg ilyen kis szarok. Van 4 nagy könyvespolcunk, Ikeás Billy, ezeknek a polcait is lehoztuk, de gondoltam a fene se fog 3x fordulni csak ezekkel. Volt fent egy ülőalkalmatosság, nem szék, mert támlája nincs, csak egy ülőfelület meg 4 fém láb. Nagy okosan fejjel lefele fordítottam, a 4 láb közé be a 8 polcot, és nagyon óvatosan elkezdtük lehozni a lépcsőn. Fél lépcsőfordulót haladtunk, amikor az egész hóbelevanc megcsúszott, és a 8 polc óriási robajjal lezuhant a maradék másfél emeleten. Mint egy lassított felvétel, csak néztük, hogy hullik alá egyik a másik után, és érkezik meg a bejárathoz közel. A röhögés után megállapítottuk, hogy egy se tört el, csak itt-ott megnyomódott, és hogy mekkora rohadt nagy szerencse, hogy épp senki nem jött felfele. Bár a hülye szomszédra ráeshetett volna...

Az internet, amióta leköltöztünk, hol van, hol nincs, azt írja, hogy maximális a jelerősség, de nincs internet kapcsolat. Marian tegnap berágott és felhívta a szolgáltatót, egész a "floor manager"-ig jutott, mert nem volt elégedett a szerencsétlen ügyfélszolgálatossal. Aztán őt is addig szekálta, amíg az el nem kezdett sírni. Vagy nagyon meg volt fázva. Én csak döbbenten ültem, hogy Marian ilyen is tud lenni? De igaza volt, és nem bunkó volt, nem káromkodott, csak mondta, hogy ne merészeljenek erre a hétre számlát kiállítani a nem létező szolgáltatásért, és hogy micsoda dolog az, hogy vasárnap telefonálunk és pénteken tud valami szaki jönni legkorábban.

A szabadidőközpontban most nincsenek sokan érthető okokból, az egyik recepciós lány szombaton egy sorozatot nézett az iPad-jén, vasárnap meg Miss Marple-t, meg zenét hallgatott. Ja, és ő mellesleg kozmetikus is, így csinált egy szőrtelenítést is munkaidőben. Na nem a recepción, hanem elvonultak valahova, de akkor is. Nagyon laza.
Ugyanez a lány egy kórusban is énekel, és januárban lesz előadásuk, és megyünk mi is, ma érkeztek meg a jegyek, tök izgi:) Sporteseményekhez köthető dalokat énekelnek majd, pl: Proud (Heather Small), Barcelona (az 1992-es olimpia dala), Greatest Day és a Shine a Take That-től, Simply the Best (Tina Turner), Perfect Day. Lesz még Abba, meg Queen is, 2,5 óra összesen. 
Voltunk az Ikeában, végülis nem olyan Eráéknál látott akasztót vettünk, hanem másmilyet, de nem emlkészm már, milyen, mert még nincs feltéve. Csak apróságokat vettünk, pl. edényszárítót, műanyagot, ami olyan gusztustalanul csúszós tud lenni egy idő után, meg Marian vett csavarokat meg tiplit, mérőszalagot, csupa hasznos dolgot. Jellemző, hogy Mariant mik érdeklik, amikor hazaértünk, azt mondta, hogy az a doboz csavar és tipli a legjobb dolog, amit valaha vett. Tök romi, mi?

Free counters