2014. július 10., csütörtök

577.

Tegnap egy hallgatonak idopontja volt, 2-re kellett volna jonnie, telefonalt, hogy nem talal minket, a Lyric Szinhaznal van (lasd terkep, klikk a Nagyobb Terkepre Valtasra, ott megjelennek a nagybetuim, itt a kicsin valamiert nem latszik). Debbie elmondta neki, merre kell jonnie. 10 Perc mulva ujabb telefon, Adelaide Park-ban van. Mondjuk, hogy oda eljusson el kellett haladnia a mi utcank elott. Debbie megint elmondja az utvonalat. Ujabb par perc mulva megint hiv, itt mar en valaszoltam, hurra, ez mar csak egy utcanyira van, egyre kozelebb vannak, mondtam, hogy a kovetkezo utcan jobbra. Ekkor mar fel orat kesett. Majd semmi. Nem erkeztek meg, nem telefonaltak, csak 45 perccel (!) kesobb, hogy a viznel vannak. Ezt nem tudtam feltenni a terkepre, mert amikor kerdeztem, hogy megis milyen utcanevet lat, nem tudta. Belfastban meg azert eleg sok viz van ahhoz, hogy kizarasos alapon kozelitsem meg a problemat. Mondom neki, de hat 45 perce egy utcanyira voltak, es mondtam, hogy a kovetkezo utca jobbra, mi tortent? Nem tudja. De mondom nincs GPS a kocsiban? De van. Es nincs rajta a mi cimunk? Nincs, nekik azt a viznel mutatja. Aa, mondom, ez tuti hulye. Kerdezem, hogy akkor van-e a terkepen Chlorine Gardens, ez az eggyel felettunk levo utca. Az van. Mondom, akkor menjen oda a kocsival, es onnan hivjon megint. Meg is tette, ott leparkoltattam vele az autot, mielott megint eltunik egy orara, es atsetalt ide masfel oras kesessel...




A: ez vagyunk mi
B: Lyric Szinhaz
C: Adelaide Park
D: Sans Souci Park

2014. július 9., szerda

576.

Marian tesojanak a kutyaja megint itt van nalunk egy hetre. O az, aki tavaly megharapott. Igazi pszichoterrorista, az elso 4 napban tundinbundi volt, meg csak be se pisilt a lakasban, de tegnap mar lattuk rajta, hogy valami nem stimmel, furan kezdett viselkedni, mondtuk is, hogy ma tuti lesz valami (marmint tegnap, csak jelenidoben beszelek). Eloszor megmorogta Lacit, aztan engem, Mariant is, es most tok mindegy, mi volt az ok Aztan Marian porazra kototte bent a lakasban, es jol tette, mert kulonben nekem ugrott volna a kis szemet. Igy egyedul aludtam a haloban, Marian meg a kutyaval a nappaliban, kutya az asztal labahoz kikotve. Neztem, hogy beadhatnank-e valahova 2 napra, de mindehol kernek oltasi konyvet, vagy mit, es az ugye a gazdaknal van. nem fogunk azzal szorakozni, hogy kitalaljuk a dog gondolatait, most 2 napig ki lesz kotve. Tegnap nalunk volt Marian egy kis rokona, 4 eves, imadja Willowt, dogonyozte is rendesen, hat ha ot megtamadta volna, mar nem elne. Marmint a kutya nem elne. 

Szerencsere egyik baratunk kutyaoktato-pszichomokus, vele emileztem, meg Zsuzsi is hivott, aldja meg az eg, es ugy tunik, hogy a szokasos tortent: a kutya azt gondolja, hogy o a falkavezer. erre irtam, hogy 2 nap alatt mar nem tudunk/akarunk ezen valtoztatni, de tobbet nem jon hozzank, en meg nem megyek hozzajuk, hacsak el nem zarjak.

Amugy meg szombaton repulunk haza, 5 elott kelunk, alig varom...
Flag Counter

2014. július 1., kedd

575.

Hetvegen Donegal-ban voltunk. Donegal-rol mindenki aradozik, hogy ott milyen jol lehet pihenni, es csak 2-3 ora utazast igenyel, es a tenger, es a zold es a minden. Amugy ez egy megye Irorszag eszaki reszen, Marian szerint nagyon sok nemet lakik ott, az okat nem tudom, de ennek ellenere meglepodtem, amikor az angolon es iren kivul nemetul is ramkiabalt ram egy utjelzes: Achtung! Inenntol merfold helyett km/oraban van kiirva a sebesseg!


Mar korabban nezegettem rola kepeket, eleg Shetland-erzesem volt utana, kopar, kihalt, gyonyoru, es igy utolag is csak annyi kulonbseget lattam, hogy Donegalban vannak fak.

A Facebook-on mar megirtam a hetvege legviccesebb torteneset, most itt is:

Inishkeel szigete foglyul ejtett minket, pedig előtte direkt megkérdeztem, hogy mennyi időnk van. A szigetre apalykor at lehet sétálni, dagalykor összezár a víz a sziget es a part között. Időben visszaindultunk, gondoltuk, de mar nem tudtunk átmenni. Laci megpróbálta, de amikor a combjaig ért a víz, visszafordult. Elkezdtünk integetni a vízimentőknek, mint utólag elmondtak, azt hittek, azert integetunk, hogy minden OK. Egyikük végül elkezdett felénk sétálni, majd szaladni a Baywatch-os narancssárga kis nemtommivel, gondoltam, ez nem ugy néz ki,mintha egy felfújható csónak lenne. Mikor atert, mondta, hogy vagy várunk 12 órát az újabb apalyra, vagy atgazolunk a vízen. Cipők, zoknik le, telefonok, kocsikulcs, pénztárca fej fölé, es nekiindultunk. A víz kurva hideg volt, 11 fokos, es a legmélyebb ponton a derekunkig ért. A kocsinál ledobtuk a vizes gatyakat es bugyiban/alsogatyaban ülve jöttünk vissza a hotelbe, ahol a derekam kore tekertem a kapucnis felsomet es sűrű elnezeskeresek közepette osontam fel a szobába a recepción keresztül...

A technika koraban nem volt gond megorokiteni az esemenyeket:

Ennyire voltunk a biztonsagos szarazfoldtol, mire visszaertunk a setabol

Kozeledik a vizimento, de hol a csonak?
Nem itt volt a legmelyebb a viz
Mar a masik oldalon, visszanezve a szigetre
Megmentonkkel csacsogunk
Csuromvizesen
Gatya az ablakban
A tenger, pardon, ocean, az mar az Atlanti!
Bícs
Muveszet :D
Igy utolag itt mar latnunk kellett volna, hogy ott a kep kozepe fele viz van, az az atjaro
Inishkeel part
A szigeten van egy temeto, ez a sirko 1783-bol van

Clooney falu :)


Flag Counter