2010. november 25., csütörtök

Helyzetjelentés

Egyre tágabbra nyílt szemmel nézem, mi történik otthon a nagy egyesült népakaratra hivatkozva. Nem értem, mert ha ezt a büdöslibsikomcsi, stb. másik oldal csinálná, már százezrek kempingeznének a Kossuth téren, de OVinak mindent lehet?

Most voltam interjún a Queen's University-n, a teszt után kaptam levelet, hogy menjek. Szerintem jól sikerült, készültem is rá mondjuk. A neten valahol rátaláltam olyan kérdésekre, amik ilyen állásinterjún előfordulhatnak, és tegnap Marian kikérdezett. Válasz december 2-3. hetében várható. Kicsit aggaszt, hogy van ugyan pár pozíció, amire felvesznek embereket, de a meginterjúvoltak nagy részét várólistára teszik. Hátha valaki kilép a következő pár hónapban?

Ma leesett az első hó is, olyan 5 fok van, éjjel (meg nappal is) szétfagyok. És megjött az első -számottevő fűtést is tartalmazó- számla. Örömmel láttam, hogy a tavalyihoz képest kevesebbet tekergettem a radiátor gombját, igaz, nem sokkal.

A héten 2x majdnem balesetet szenvedtem. Először egy faszi nem nézett, csak jobbra, amikor a kocsibehajtón kizúgott, én meg majdnem lerepültem a bringáról, de sikerült kikerülnöm. A másik esetnél Mariant hoztam haza a könyvtárból, és balról akart kikanyarodni egy szürke managerautó, benne szürke managertípussal. Nem akartam kiengedni, mert pofátlan volt, de lelassítottam, hogy kikerüljem a kitüremkedő orrát, ezt ő biztos bátorításnak vette, bár még mindig mentem vagy 40-nel, és kijött elém. Kurva nagy fékre lépés után kb. 10 centire álltam meg tőle és adtam neki a magyar repertoáromból, nem fogtam vissza magam. Az meg csak bámult a bociszemeivel és továbbhajtott. Tiszta stressz az életem. Mi lenne, ha még a munkahelyi feszültség is hozzáadódna?

Annyira éhes vagyok, hogy mennem kell krumplistésztát csinálni. Jaaa, megtaláltam Marian kedvenc kajáját. Még múlt héten csináltam paprikás krumplit, és ugye írtam, hogy mindent, de mindent imádott eddig, amit bárki hajlandó volt főzni neki. De ez annyira ízlett neki, hogy ezen a héten is kért, és azt mondta, hogy minden nap tudna ilyet enni. Még a munkába is vitt egy adagot, iylet eddig sose csinált.

Reggel, még Marianra visszatérve, hajnali 7-kor arra ébredtem, hogy fekszik mellettem és röhög. Aszondja: a paplan alatt vettem fel a pizsimet, mert nagyon hideg van a szobában. Gondoltam, mi ebben olyan vicces? Erre kimászott az ágyból, felkapcsolta a villanyt, és akkor láttam, hogy a pizsamaalsó helyett a felsőt sikerült felerőltetnie a lábaira, a nyakrészén bújtatta át a lábait:)

free counters

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése