Na nem az en fejembol pattant ki, csak leforditottam, mig a piacon uldogeltem.
Volt ma a The Guardian-ben egy cikk a bevandorlasrol, amiben egy szakertot kerdeztek a nepszeru, a temaval kapcsolatban elterjedt kozvelekedesekrol. Nem szo szerinti forditas kovetkezik:
-Az egyik elterjedt velekedes szerint az akkori (2004) kormanypart elorejelzese szerint azert nem alkalmaztak a munkaero szabad aramlasanak keslelteteset (azt hiszem a franciak igen), mert lenyegesen alabecsultek a leendo bevandorlok szamat (13000 fore szamitottak). Az igazsag ezzel szember az, hogy a UK surgette a volt keleti blokk orszagainak belepeset az EU-ba, mivel ezekre lehetseges szovetsegeskent tekintett az EU vitakban az altalaban liberalis, szabadkereskedelmet tamogato UK mellett. Ezzel a lepessel kivantak megerositeni a kapcsolatokat, kulonosen a lengyel kormannyal.
Masodszor, elemzok kimutattak, hogy az emigransok -akik kozul a viszonylag jolkepzettekre es motivaltakra szamitottak- fellenditenek az Egyesult Kiralysag gazdasagat anelkul, hogy az itteni munkasoknak ebbol nagyobb, vagy barmilyen hatranya szarmazna.
Harmadszor: meg ha a UK meg is akadalyozta volna a szabad munkavallalast, nem tilthatta volna ki az europai orszagokbol ideerkezoket, akik igy legalis lehetosegek hijan az illegalis munkasok taborat gyarapitottak volna.
-Az elemzesek szerint a bevandorlok “nem veszik el a munkat” a helyi lakosok elol. A fizetesek tekinteteben a bizonyitekok azt mutatjak, hogy osszessegeben a fizetesek emelkednek, mig az alacsonyan kvalifikalt retegeknel csokkennek a berek. Igen, az emigransok szamanak novekedese noveli a munkaero-kinalatot. De mivel itt keresik meg es koltik el a keresetuket, itt letesitenek vallakozasokat, ezzel munkahelyeket teremtenek. A bevandorlo altal kapott munkat valoban nem brit lakos kapja meg, de ez nem jelenti azt, hogy ne talalna masik munkat, ami esetleg epp a bevandorlas eredmenyekent jott letre. Azaz a bevandorlasnak lehetnek pozitiv es negtaiv hatasai is a munkahelyekre es berekre a britek szempotnjabol, de az eddigi bizonyitekok azt sugalljak, hogy a kozvetlen kovetkezmenyek hatasa meglehetosen kicsi.
-Az Egyesult Kiralysagban segelyturistaknak hivjak azokat, akik csak a segelyek miatt vandorolnak be. Ahogy belepnek a hataron, mar mennek is a Munkanelkuli Kozpontba, es minden jogcimen igenyelnek segitseget (lakhatas, munkanelkuli jarulek, csaladi potlek, stb.). Amikor az Europai Bizottsag arra kerte a UK-t, hogy igazolja allitasait, miszerint ez hatalmas problema lenne, a valaszuk az volt, hogy a Bizottsag tul nagy jelentoseget tulajdonit a szamoknak es a tenyeknek (azaz jobb lenne, ha bemondasra elhinnek, amit a kormany allit).
A kormany sajat adatai is azt mutatjak, hogy a bevandorlok feleakkora esellyel kapnak munaknelkuli segelyt, mint az itt szuletettek.
-A mostanaban az EU-bol bevandoroltak sokkal fiatalabbak es szamottevoen nagyobb valoszinuseggel dolgoznak, mint az atlagos brit. Mivel a kormanyzati kiadasok nagy reszet nyugdijakra, az egeszsegugyre es oktatasra koltik, rovidtavon nem meglepo modon pozitiv a merleg. Az europai emigransok nelkul a deficit sokkal nagyobb lenne a jelenleginel. Nyilvan egyszer a bevandorlok is megoregszenek, igy hosszutavu hatasokat is vizsgalni kell. Ha a miniszterelnok valoban evi par tizezerben korlatozna a bevandorlok szamat, akkor az adok 2060-ra igencsak megnovekednenek.
-A bevandorlassal nagyobb teher nehezedik a kozszolgaltatokra -egeszsegugy, oktatas-, am mivel ezeket az adokbol finanszirozzak, a netto koltsegek es haszon szamit; osszessegeben, a bevandorlas leallitasa tobbe kerulne a be nem szedett adokban, mint amennyit a kormany sporolna a csokkent keresleten. A novekvo lakossagszam nyomasa es az angolt nem anyanyelvukent beszelo gyerekek oriasi szama ellenere a londoni iskolak jelentosen felulmuljak az orszag tobbi reszen levo iskolakat.
-Mivel ezek a hatasok/kovetkezmenyek atlagokat mutatnak, nyilvanvalo, hogy a bevandorlasnak vannak vesztesei is. Az elso, aggodalomra okot ado dolog a kozszolgaltatasokra, tomegkozlekedesre es lakhatasra nehezedo, a novekvo lakossagszambol kovetkezo nyomas, kulonosen Londonban. A masik, azok a reteget, akik vesztesnek szamitanak, nem feltetlenul az emigracio, hanem a gazdasagi trendek kovetkezteben: az alacsony vegzettseguek, tengerparti varosokban vagy egykori iparvarosok kornyeken elok. A kormany feladata lenne, hogy maximalisan kihasznalja az elonyoket, ugyanakkor segitse a leszakadokat.
-Mukodne-e a pontozasos alapu bevandorlas, illetve a veszfek rendszere? (a veszfek valahogy ugy mukodne, hogy bizonyos feltetelek teljesulese eseten -pl.adott szamu bevandorlo erkezese; munkanelkuli rata emelkedese- a kormany arra az evre nem adna ki tobb TB-szamot).
Eloszor is, a jelenlegi EU-s torvenyekkel rendkivul nehez lenne osszeegyeztetni. De meg ha figyelmen kivul is hagyjuk a torvenyt es a politikat, nehany bonyolult gyakorlati kerdes akkor is felmerul: Mi hozna mukodesbe a veszfeket? A 6%-os munkanelkuli rata nyilvan nem ad erre okot, hiszen az eurozonaban ez a szam majd’ ketszerese az itteninek.
Mi a helyzet a ketmillio vagy ennel is tobb EU-polgarral, akik mar itt elnek? Ok hazamehetnenek peldaul latogatoba es utana visszaterhetnenek, vagy munkavallalasi engedelyert kellene folyamodniuk? Mi a helyzet a vegyes csaladokkal? A brit allampolgarral hazassagra lepettek, illetve brit allampolgarsagu gyerekkel rendelkezok kivetelek lennenek? Mi a helyzet az Eu-ban elo britekkel?
